Barokk vers (MRN-542)

Az előadást ezen a kódon a kredites rendszerben tanuló magyar szakosok vehetik fel. A félév során nagyjából a tételek sorrendjében következnek az egyes témák. A szóbelire bocsátás előfeltétele egy rövid teszt redeményes (65 % körül) kitöltése. A teszt részben szövegfelismerő, részben a korszakra vonatkozó alapvető irodalomtörténeti és poétikai ismereteket kéri számon. A nemkredites hallgatók vizsgakurzusként vehetik fel a Régi magyar 2. előadást. A nem kredites kódú barokk vizsga tételei itt találhatók.
A szóbelin két tételt kell húzni: (1) az egyik az alábbiak közül való, (2) a másik egy régi magyar vers szövege, amelyet röviden elemezni kell.

A szövegek túlnyomó része megtalálható az alábbi antológiákban:
Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból. I. rész, késő reneszánsz manierizmus és kora-barokk, szerk. Kovács Sándor Iván, Bp., Osiris, 1998. és 2002. = Szgy I.
Szöveggyűjtemény a régi magyar irodalomból. II. rész, Barokk és késő-barokk rokokó, szerk. Kovács Sándor Iván, Bp., Osiris, 1999. és 2002. = Szgy II.
Magyar költők 17. század, kiad. Komlovszki Tibor, Bp., Szépirodalmi, Magyar Remekírók, 1990, I-II. = Magyar költők.
Érdeklődőknek javasoljuk a Régi Magyar Költők Tára XVII. századi sorozat megfelelő köteteinek használatát.
Az interneten elérhető szövegekhez linkek mutatnak.
Az egyes szerzőkhöz minden esetben ismerni kell a Szgy I. és II. kisesszéit!

Tételek és a kötelező irodalom

1. A Balassi-hagyomány

Szöveg:
Rimay János Balassi-kiadáshoz tervezett előszavai (Szgy I, 152-169, 171-174); Balassi epicédium (Magyar költők I, 7-34.); Ad Valentinum Balassam.
Szakirodalom:
Kőszeghy Péter, Balassi Bálint mitológiája avagy az első költő, ItK 1994, 695-705; Horváth Iván-Tóth Tünde, Rimay János ifjúkori versgyűjteményének rekonstrukciója, Palimpszeszt, 17; Vadai István,+1. Metrikai határjelölések a régi magyar versben, ItK 1991, 351-370 vagy Armando Nuzzo kísérő tanulmánya a Gyarmati Balassa Bálintnak Istenes éneki (Bécs, 1633) hasonmás kiadáshoz (Balassi Kiadó, 1994, BHA).

2. Emblémaköltészet és neosztoicizmus

Szöveg:
Rimay János versei (Szgy I, 174-186); Madách Gáspár versei (Magyar költők, I, 396-408); Wathay Ferenc versei (Szgy I, 55-67); Petki János: Az Virtusnak és Voluptasnak egymással való vetekedések (Magyar költők, I, 128-152); Illésházy István: Ferendum et sperandum
Szakirodalom:
Zemplényi Ferenc, Rimay és a kortárs európai költészet, ItK 1982, 601-613; Ács Pál, Ratio és oratio. Rimay János verstípusai = Á. P., "Az idő ósága", Bp., Osiris, 2001, 52-68; Ács Pál, Allegória és invenció = Á. P., "Az idő ósága", Bp., Osiris, 2001, 264-286.

3. A közköltészet

Szöveg:
Madách Gáspár: Balassa János éneke solymocskájáról;
Sötét ködbül alig tisztult...; Esőről való ének (Szgy I, 77-78); Pöngését koboznak; Zöldítsed, Úristen... (Szgy I, 478); + 20 szabadon választott vers a Magyar költők II, 433-543 lapjairól.
Szakirodalom:
Stoll Béla, Közösségi költészet-népköltészet, ItK 1958, 170-176; A Közköltészet 1. Mulattatók, Bp., Balassi, 2000 (RMKT XVIII, 4.) kötetből Küllős Imola bevezető tanulmánya; Szilasi László, A nyúl és a sólyom. Trópusok és funkcióik, Literatura, 2000, 258-269.

4. Az ellenreformáció költészete

Szöveg:
Nyéki Vörös Mátyás, Várárhelyi Gergely, Hajnal Mátyás, Kopcsányi Márton versei (Szgy I, 401-470. vagy Magyar költők I, 281-371.)
 Szakirodalom:
Bán Imre, Aethernitas. Örökkévalóság = A régi magyar vers, szerk. Komlovszki Tibor, Bp., 1979, 235-255; Zemplényi Ferenc, Egy magyar jezsuita emblematikus = Ikonológia és műértelmezés II, szerk. Pál József, Szeged, 1987, 203-214.

5. Zsoltárfordítások, himnuszok, népszerű vallásos énekek

Szöveg:
Szenczi Molnár és Thordai János zsoltárfordításai (Szgy I, 218-243, 278-294); Péchi Simos egyházi énekei (Szgy I, 213-216); katolikus énekek (Magyar költők I, 667-678, 694-700, 712-725) . Tájékoztatásul: Szenczi Molnár a MEK-en.
Szakirodalom:
Bán Imre, Szenczi Molnár albert, a költő = Szenczi Molnár Albert és a magyar késő-reneszánsz, szerk. Csanda Sándor, Keserű Bálint, Szeged, 1978 (Adattár a XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmak történetéhez, 4), 137-155; Horváth Iván, Szenci Molnár Albert a rímről = H. I., Balassi költészete történeti poétikai megközelítésben, Bp., Akadémiai, 1982, 192-200; Kovács Sándor Iván, Szenci Molnár Albert XXIX. zsoltára = A régi magyar vers, szerk. Komlovszki Tibor, Bp., 1979, 215–225.

6. Reprezentációs és alkalmi költészet

Szöveg:
Debreceni S. János, Miskolczi Csulyak István és Beniczky Péter versei (Szgy I, 68-74, 268-273, Magyar költők I, 409-441); Szentmártoni Bodó János: Az vasról való ének (Magyar költők, I, 372-378); Főasszony temetésére;
 Szakirodalom:
Szentirmai Dóra, A XVII. századi magyar nyelvű halotti költészet... Második fejezet: A halotti költészet műfajai;Décsi Tamás, A hosszústrófa a XVII. században, Palimpszeszt 10; Tarnai Andor, A parodia a XVI–XVIII. századi Magyarországon, ItK 1990, 444-470.

7. A lírikus Zrínyi Miklós

Szöveg:
Az Adriai tengernek Syrenaia c. kötet lírai darabjai; Elegia; A Vitéz hadnagy kéziratában fennmaradt versek (ajánlott kiadás: Zrínyi Miklós költői művei, kiad. Négyesy László, Bp., Kisfaludy Társaság, 1914. - de bármely megbízható kiadás használható)
 Szakirodalom:
Kovács Sándor Iván, A lírikus Zrínyi, Bp., Szépirodalmi, 1985, 128-222, 256-261. (V-VI. fejezet és VIII. 2.)

8. Az epikus Zrínyi Miklós

Szöveg:
 Szigeti veszedelem (ajánlott kiadás: Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem, kiad. Király Erzsébet, Bp., Ikon, 1993. Matúra Klasszikusok 10. - de bármely megbízható kiadás használható).
Szakirodalom:
Arany János: Zrínyi és Tasso = Arany János összes művei, 10., Bp., Akadémiai, 1962, 330–439 (vagy más, népszerű kiadása); Klaniczay Tibor, Zrínyi Miklós, Bp., 1964, 75-154; Szörényi László, A Szigeti Veszedelem és az európai epikus hagyomány, Literatura, 1977/2, 27-39.

9. Eposzkísérletek Zrínyi körül

Szöveg:
Czobor Mihály: Theagens és Chariclia
Listius László, Cladis Mohachianae, 3. ének (Magyar költők, I, 462-480) és versei (Szgy II, 207-220); A Rákóczi-eposzból: Invokáció, 4. ének; Gyöngyösy István: Porábul megéledett Phoenix, Első könyv, I-V. rész.
 Szakirodalom:
Radnóti Miklós, Egy kalandorköltő a XVII. században = R. M., Tanulmányok, cikkek, Bp., 1956, 232-241; Klaniczay Tibor, A heroikus és küzdő magatartás a barokk költészetben = K. T., A múlt nagy korszakai, Bp., 1973, 337-352; Kovács Sándor Iván, Gyöngyösi István Kemény-eposzának Zrínyi-imitációi = K. S. I., Koboz és virginál, Békéscsaba, 1990, 5-42.

10. Esterházy Pál és Balassa Bálint

Szöveg:
Esterházy Pál és Balassa Bálint versei (Szgy II, 227-249, 250-4260).
 Szakirodalom:
Horváth János, Barokk ízlés irodalmunkban = Tanulmányok, I, Debrecen, 1997, 84-106; Klaniczay Tibor, A magyar barokk irodalom kialakulása, ItK, 1960, 319-341, 443-461 és 626-628.

11. Gyöngyösy István

Szöveg:
A Márssal társalkodó murányi Vénusz; Rózsakoszorú.
Szakirodalom:
Kibédi Varga Áron, Retorika, poétika, műfajok. Gyöngyösi István költői világa, It, 1983, 545-591; R. Várkonyi Ágnes, Márssal társalkodó Murányi Vénus 1664-ben, It 1980, 77-104; Jankovics József kísérő tanulmányai a fenti hálózai kiadásokhoz. (Vénusz, Rózskoszorú)

12. Politikai költészet

Szöveg:
Erdély veszedelméről, Bocskai Estvánnak ... szomorú haláláról; Az felséges Bocskai Estvánnak meghalásáról; A fejedelemnek megétetőjéről... (Magyar költők II, 9-21); Én, Kátai Mihály... (Szgy I, 75); , Fegyvert s bátor szivet (Magyar költők II, 69) Anno 1664, Zrínyi Miklós bucsúvétele, Ének Zrínyi Miklós haláláról (Magyar költők II, 81-102); Az elfordult világ sorsa (Magyar költők II, 121-122); Magyarország utolsó romláshoz közelgető állapatját kesergő ének (Magyar költők II,127-131); Bónis Ferenc meghalt hazájáért (Magyar költők II, 142-145); Thököly haditanácsa (Magyar költők II, 222-236); Csínom Palkó, csínom Jankó, Nosza hajdú..., Az erdélyi városokrúl,, A magyar városokrúl, Buga Jakab éneke, Szegénylegény dolga (Magyar költők II, 246-272); Rákóczi Ferenc buzgó éneke (Magyar költők II, 310-313); Magyarország, Erdély, hallj új hírt! (Magyar költők II, 364-370); Rákócz Ferenc bús éneke (Magyar költők II, 406); Rákóczy-nóta (Magyar költők II, 415-117).
 Rozsnyai Dávid versei, Kuruc dalok,
Szakirodalom:
Riedl Frigyes, A kuruc balladák, It 1913, 417-452; VARGA Imre, Szegénylegény dolga = A régi magyar vers, szerk. Komlovszki Tibor, Bp., 1979, 331-351; Kovács Sándor Iván, Rákóczi Ferenc buzgó éneke = A régi magyar vers, szerk. Komlovszki Tibor, Bp., 1979, 331-351; Esze Tamás, Szegénylegények éneke = A régi magyar vers, szerk. Komlovszki Tibor, Bp., 1979, 393-424.

13. Költőnők - nők a költészetben

Szöveg:
Rákóczi Erzsébet, Petrőczi Kata Szidónia, Bethlen Kata, Zay Anna, Kajali Klára Barkóczy Borbála versei (Magyar nőköltők a XVI. századtól a XIX. századig, kiad. S. Sárdi Margit, Bp., Unikornis, 1999, 20-36)
Szakirodalom:
S. Sárdi Margit utószava a fenti antológiához; S. Sárdi Margit, Petrőczy Kata Szidónia és a pietista nőeszmény = A nő az irodalomban, Zalaegerszeg, 1984, 28-49; S. Sárdi Margit, A költőnő szerepe és társadalmi lehetősége a XVII-XVIII. században = Hagyományos női szerepek, szerk. Küllős Imola, Bp., 1999, 135-149.

14. Főúri költészet

Szöveg:
Kőszeghy Pál, Koháry István és Ráday Pál versei (Magyar költők, I, 521-541, 585-614, 634-645).
 Szakirodalom:
Varga Imre, A magyar barokk költészet egy változata, ItK, 1973, 501-551; Kovács Sándor Iván, A "Vépi Vénus" költője, Életünk, 1999, 756-763; Jelenits István, Ez világot senki által nem élte... = A régi magyar vers, szerk. Komlovszki Tibor, Bp., 1979, 351-364.

15. Faludi Ferenc és a két Amade

Szöveg:
Amade Antal, Amade László és Faludi Ferenc versei (Szgy II, 760-864).
 Szakirodalom:
Turóczi-Trostler József, Az első magyar szonett, It, 1938, 57-66; Martinkó András, Faludi Ferenc útban a modern magyar költői nyelv felé, ItK, 1985, 310-315; Csetri Lajos,Faludi Ferenc: VI. ecloga = A régi magyar vers, szerk. Komlovszki Tibor, Bp., 1979, 425-449; Szörényi László: Faludi Ferenc irodalmi jelentősége = Sz. L., Studia Hungarolatina, Bp 1999. 62-72.