A nagylónyai református gyülekezet története
A
gyülekezet történetéhez az adatokat Babus Jolán „A nagylónyai református anyaszentegyház vázlatos története”
című munkájából válogattuk.
„Kis-
és Nagylónya a XI.-XII. században a Bereg és Észak-szabolcs megyét magába foglaló Borsova
megyéhez tartozott. A XIII. században és attól fogva
pedig Bereg megyéhez.
A XI. század első felében Borsova megyéval együtt Lónya is az esztergomi érsekség fennhatósága alá tartozott. 1061-ben I. Béla adományképpen az egri érsekség fennhatósága alá került, így Lónya is. (Lehoczki t.:Bereg vm. Monográfiája, II.k.)
A két község a
XII. században Beth, másképpen Betke
nevű család jobbágyfaluja volt. Tőlük Bánk bán nádor vette meg és leányával,
hozományképpen vejének, Simonnak adta. II.Endre
feleségének, Gertrúd királynénak megöletése miatt Bánk Bán egész családjával
együtt hűtlenségbe esett és birtokait Simonnal együtt elveszítette. Azok a magyr törvények szerint visszaszálltak a Szent Koronára
(más verzió a királynéra) s így újból adományozhatókká váltak.(Lehoczky id. Munk III. köt. És Lónyay Ferenc: A Lónyay család eredete)
… a két Lónyát, akik magukat most már Lónyayaknak, >>de Lónya<< nevezték. Ettől fogva szakadatlanul a Lónyay család jobbágyfaluja volt a két Lónya, az egyház hívei jobbágyi szolgálatokkal tartoztak a falubeli földesurak valamelyikének.
A XIII. és XIV.
században a két Lónya bizonyára éppen úgy a borsovai
esperes kerületéhez tartozott, mint Bereg és Észak-Szabolcs környező falvai, a
pápai tizedjegyzék szerint. (Lehoczi: id munk. II. k.)
1416-ban említés is történik a borsovai esperesi kerületről.
A XIV. vagy XV.
Században épül az eredetileg római-katolikus, azután református nagylónyai templom. A >>Magyar református
templomok<< c. mű a Lónyay családnak tulajdonítja építését, a néphit szerint pedig husziták építették volna. (Magyar
református templomok 1.k. 212. old.)
A templomon torony nincs. Falai vastagok, ablakai félkörívesek, román stílus jellegűek, bejárata és az apszis boltozata ellenben csúcsíves. Szakértők szerint átmenet a román és csúcsíves stílus között. Műemlékké nyilvánították. – Az apszis a templom keleti oldalán van. Alatta magasított sírboltban nyugodtak a Lónyay család egyik nagylónyai ágának hamvai a temetőben épült kriptájuk megnyitásáig, a XX. sz. elejéig.
A templom keleti falán a négy evangélistát ábrázoló, ismeretlen korból és festőtől származó freskók vannak, az apszis déli falán pedig egy nyitott koronájú, lovagkori öltözetben lévő király alakja látható.
A freskók a
vakolat alatt épek. Utoljára az 1941-ei renoválás alkalmával voltak feltárva. –
Lehoczky is említi a freskókat. ( id.
munkája II. k )
(E sorok írójának szerény nézete az, hogy a nyitott koronájú király vagy Szent László lehetne, akit a környéken nagyon szerettek, és esetlega templom védőszentje volt, - vagy még inkább Nagy Lajos, Nagy Lajosnak édesanyja, Erzsébet királyné is alapított Beregben kolostorokat, templomokat. Kézenfekvő lenne, hogy az alapító király képét festették a templom falára, mint IV. Béla szobrát a jáki templom falára illesztették. ez annál is valószínübbnek látszik,mert az 1930-ban lebontott, lónyaihoz hasonló stílusú régi olcsvai templomban egy 1380-as évszámot találtak. Így nem lehetetlen, hogy Nagy Lajos idejében épült a templom, akár ő alapította, akár a Lónyayak. (Az igazság kiderítése a szakértők feladata).
A reformáció korai hullámai, - ha néphit valóságon alapul – huszitákkal jöttek erre a vidékre. hogy milyen hatással voltak a nép lelekivilágára és mennyi ideig tartózkodtak itt, ha valóban itt jártak, arról még nem tudunk.
A reformáció idején Bereg megyében előbb Luther tanai terjedtek, az erdélyi szászok közvetítésével. A >>németek vallása<< azonban nem tudott itt meghonosodni. A XVI. sz. közepén ismerkedtek meg Kálvin vallásával.
A magyarság között ez annyira elterjedt, hogy >>magyar vallás<<-nak nevezték. 1548-ban Beregszászban jelent meg először a református vallás. Első papja és esperese Radán Balázs reformálta a várost. 1552-ben azonban a nagy templomban vértanúhalált halt. Utóda a nevezetes Kálmáncsehy Sánta Márton lett. 1552-ben már református zsinat van Beregszászban /Lehoczky i.m. II.k./.
Valőszínű, hogy ha ilyen korán és gyorsan elterjedt Bereg megyében a reformáció, Lónya magyar népe is korán felvehette, hacsak a földesúri család ellenkezőleg nem befolyásolta. Ez időből Lónya és a környékbeli falvak is /pontos évszám nélkül/ rkath. templomból alakított ref. templomukkal vannak megemlítve. / Lehoczky i.m. II.k/.
Hogy a földesúri család mikor tért át a ref. hitre, ez a z adatok összeállítójának nem volt módjában megtudni. 1556-ban Lónya akkori földesura, Lónyay Péter még valószínűleg kath. volt, mint egy történeti adatból következtetni lehet. A Zápolya- azaz nemzeti párt Lónyay Pétert a szintén nemzeti párti Zaberdino Mátyás váradi püspök az említett levélben arra szólítja fel, hogy égesse fel nagylónyai ősi kastélyát, nehogy a császári pártütők oda bevehessék magukat. Lónyay Péter azonban elég nagy politikus volt, s ezt nem tette meg (Feöldy Doby Antal: A Lónyay család).
”