| Kr. e. 8. évezred | A jégkorszaki jégtakaró visszahúzódása utáni első régészeti leletek ebből az évezredből származnak (kundai kultúra). |
| Kr. e. 4. évezred első felétől | Az ún. tipikus fésűs kerámia kultúra idején már a finnségi (balti finn) népek ősei éltek a Nyugati-Dvina (Daugava) folyótól a Finn-öbölig, ahol később kiformálódott az észt etnikum. |
| Kr. e. 3. évezred | Balti hatás eredményeként terjed a kezdetleges földművelés és állattenyésztés. |
| Kr. e. 2. évezred közepétől | Az észtországi bronzkor kezdetétől megerősödik a skandináv kulturális hatás. Továbbra is fontos szerep jut a csontból és kőből készült eszközöknek. |
| Kr. e. 1. évezred | Egyre általánosabbá válik a földművelés és az állattenyésztés. A vas használata az évezred közepén jelenik meg. |
| Kr. u. 1. évezred első fele | Az ún. közfinn nyelvi közösségből elkülönülnek a különböző nyelvek, nyelvjárások, melyek beszélői már fokozatosan más identitással rendelkeznek. A korai vaskor végére a lakosság létszáma elérhette a 20–30 ezer főt. Megindul a kivándorlás a Finn-öböl északi partjára, mely kb. a 6. századig tart, s hozzájárul a finn etnikum kialakulásához. |
| 1. évezred második fele | Nő a skandinávok majd később a keleti szlávok aktivitása a Baltikum vidékén. Földvárak épülnek Észtországban, közülük napjainkban 160 ismert. |
| 9–12. század | A fontos kereskedelmi utak kereszteződésében felerősödik a viking (normann) hatás. A normannok keleti befolyásának csökkenésekor megszilárdul az észtek szerepe a Novgorod és a Nyugat közötti kereskedelemben. A mai Észtország területén 8 nagyobb és néhány kisebb önálló tartomány áll laza szövetségben egymással, de egységes állam nem jön létre. |
| 12. század | Az észt lakosság létszáma kb. 150–200 ezer fő. Rendszeressé válnak a dán, svéd és orosz keresztes- és rablóhadjáratok. |
| 1208–1227 | A Német Lovagrend hosszú háborúk után elfoglalja Észtország nagy részét, míg szövetségese II. Valdemar dán király Észak-Észtországot hódítja meg, és 1219-ben megalapítja Tallinn városát. A lovagrend kezén lévő területek formálisan a Német–római Császársághoz tartoznak, de gyakorlatilag – az elkövetkező 350 év alatt – Livónia (Ó-Livónia) önálló politikát folytat, de nem válik szerves egésszé, a püspökségek, a lovagrend és a városok osztozkodnak rajta. |
| 1269 | Hosszú ideig tartó háborúskodás után a lovagrend békét köt Novgoroddal, ezután Livóniát 300 évig elkerülik a külső támadások. A városok közül Tallinn, Pärnu, Viljandi és Tartu a Hanza-szövetség tagja lesz. Vidéken a vazallusok többsége német, a parasztok fokozatosan jobbággyá válnak. |
| 1343–45 | Kitör az ún. „György-nap éjszakai” felkelés, mely parasztháború és szabadságharc egyszerre. |
| 1346 | A dán király eladja Észak-Észtországot a Német Lovagrendnek 19 ezer ezüst márkáért. |
| 16. század | Ó-Livónia állam meggyengül. Terjed a protestantizmus, a nép valójában csak ekkor kezd áttérni a keresztény hitre. Megjelenik az első (ismert) észt nyelvű nyomtatvány (1525). |
| 1558–1583 | Az ún. livóniai háborúban Oroszország, Svédország, Lengyelország és Dánia vetélkedik az ó-livóniai területekért. Észak-Észtország (Estland) Svédországhoz, Dél-Észtország (Észak-Livland) Lengyelországhoz, míg Saaremaa szigete Dániához kerül. A Német Lovagrend szétesése után létrejön mindhárom terület saját lovagrendje. 1583-ban Tartuban jezsuita kollégiumot (gimnáziumot) hoz létre Báthory István, a magyar származású lengyel király és erdélyi fejedelem. |
| 1600–1629 | Svéd–lengyel háború az egykori Ó-Livónia teljes területének megszerzéséért. Az altmarki fegyverszünet deklarálja Svédország győzelmét. Az észt lakosság kb. kétharmada elpusztul. A balti német nemesség megtarthatja rendi autonómiáját. |
| 1632 | II. Gusztáv Adolf svéd király Tartuban egyetemet alapít (Academia Gustaviana). |
| 1671 | Hivatalosan is megtörténik a jobbágyok röghöz kötése, majd 1680-ban megkezdődik a korábban eladományozott birtokok visszaállamosítása (redukció). |
| 1686 | Dél-észt nyelvjárásban megjelenik az Újszövetség. |
| 1695–1697 | Nagy éhínség, melynek a lakosság egyötöde, kb. 70–75 ezer fő esik áldozatul. |
| 1710 | A nagy északi háborúban (1700–1721) I. Péter orosz cár megszerzi Estland (Észak-Észtország és Livland (Dél-Észtország és Lettország nagy része) tartományt, de a balti németek autonómiája sértetlen marad. Az utolsó és egyben legnagyobb pestisjárványban elpusztul a lakosság fele, kb. 200 ezer fő. |
| 1739 | Megjelenik az első teljes észt nyelvű Biblia, mely később mintaként szolgál az egységes irodalmi nyelv kialakításában. |
| 19. század eleje | Az észtek száma megközelíti a 600 ezer főt. Tovább növekednek a jobbágyterhek. |
| 1816 | Estland és Livland (1819) kormányzóságban végrehajtják a jobbágyfelszabadítást, de a földek jobbágyok általi megvételére csak a század második felében kerül sor, addig gyakoriak a parasztmegmozdulások. |
| 19. század közepe | Megkezdődik az észt parasztok tömeges kivándorlása Oroszország más területeire. Észt nyelvű újságok jelennek meg. |
| 1838 | Tartuban megalakul az Észt Tudós Társaság. |
| 1857–61 | Megjelenik az észt nemzeti eposz, a Kalevipoeg, mely erősíti a kibontakozó nemzeti ébredést. |
| 1869 | J. V. Jannsen megszervezi Tartuban az első észt dalosünnepet, amelyet ezután ötévenként rendeznek meg. Az ünnepi beszédet J. Hurt tartja. J. V. Jannsen és C. R. Jakobson vezetésével erősödik a nemzeti mozgalom. |
| 1881 | III. Sándor orosz cár trónra lépésekor nem erősíti meg a balti német nemesség kiváltságait. |
| 1887–1905 | Az első erőszakos oroszosító politika időszaka. |
| 1905. január–december | Munkások és zsellérek tömeges demonstrációkat szerveznek, amelyeket szigorú megtorlás követ. |
| 1917. április 12. | Estland és Észak-Livland egy kormányzósággá (Észtország) egyesül, majd helyi választásokat tartanak. |
| 1918. február 24. | Kikiáltják az Észt Köztársaságot. Ideiglenes kormány jön létre Konstantin Päts vezetésével. Néhány nap elteltével egész Észtországot német katonák szállják meg. |
| 1918. november – 1920. február | A fiatal Észt Köztársaság sikeres függetlenségi háborút vív a birodalmi határokat visszaállítani kívánó Szovjet-Oroszország és a főleg balti német érdekekért harcoló német csapatok ellen. |
| 1919. április–október | A választásokat követően összeül az Alkotmányozó Gyűlés, októberben radikális földtörvényt fogadnak el, kisajátítják a földesúri birtokokat, körülbelül 50 ezer új parasztgazdaság létesül. |
| 1920. február 2. | Tartuban aláírják az észt–szovjet-orosz békeszerződést. |
| 1920. június 15. | Életbe lép az Észt Köztársaság alkotmánya. |
| 1920–1932 | Az ún. liberális demokrácia korszakára a parlament (Riigikogu) túlzott ereje és a végrehajtó hatalom gyengesége jellemző. A rövid életű kormányokban a centrista és jobboldali pártok dominálnak. |
| 1921. szeptember 22. | Az Észt Köztársaságot felveszik a Népszövetségbe. |
| 1924. december 1. | Sikertelen kommunista államcsínykísérlet. |
| 1925. február 12. | Megszületik a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiatörvénye, amelyben minden 3 ezer főt meghaladó kisebbség számára biztosítják az anyanyelvi iskolákat. Az állam anyagi támogatásával a kisebbségek maguk szervezhetik kulturális életüket. |
| 1934–1937 | Konstantin Päts államfő tekintélyelvű diktatúrát vezet be a szélsőjobboldali hatalomátvétel veszélyére hivatkozva. |
| 1938 | Életbe lép az új alkotmány (jan. 1.), a választások a kormányerők győzelmével érnek véget. K. Päts az első köztársasági elnök. Megkezdődik a visszatérés a demokratikus kormányzáshoz. |
| 1939. szeptember 28. | A Szovjetunió kölcsönös segítségnyújtási szerződést és szovjet támaszpontokat kényszerít az észt kormányra. |
| 1940. június 17–19. | Szovjet katonák szállják meg Észtországot, majd új, szovjetbarát kormányt állítanak fel Johannes Vares-Barbarus vezetésével. |
| 1940. augusztus 6. | Az Észt SZSZK a Szovjetunió 16. köztársasága lesz. 1941 nyaráig kb. 2 ezer embert végeznek ki. |
| 1941. június 14. | Több mint 10 ezer észtet Szibériába deportálnak. |
| 1941. október | Észtországot megszállják a németek, majd bábkormányt állítanak fel, a terrornak kb. 6 ezer ember válik áldozatává. |
| 1944. november | A Szovjetunió újra elfoglalja egész Észtország területét, de észt ellenállók még hosszú ideig partizánháborút folytatnak. 1940–1945 között a háború és az emigráció következtében a lakosság 200 ezer fővel csökken. |
| 1949. március 25–27. | Újabb deportálási akció a „kulákok és szovjetellenes elemek” ellen, amelyben több tízezer embert hurcolnak el. Befejeződik a mezőgazdaság kollektivizálása. Az erőltetett iparosítás növekvő városiasodáshoz és a nem észtek betelepüléséhez vezet. Az észtek aránya 97,3%-ról (1945) az 1980-as évek második felére 61,5%-ra csökken. |
| 1970 augusztus 17–23. | Tallinnban rendezik meg a III. Nemzetközi Finnugor Kongresszust. 19 országból érkeznek résztvevők. |
| 1987 | Tavasszal országos méretű tiltakozás kezdődik a tervezett foszfátbányák megnyitása ellen. Augusztus 23-án Tallinn belvárosában az ún. Molotov–Ribbentrop paktum nyilvánosságra hozatalát követelő tüntetésre kerül sor. |
| 1988 | Az Észtországi Népfront szervezésében számos nagygyűlésre kerül sor, amelyeken az észt érdekek érvényesítését követelik, megkezdődik az ún. daloló forradalom. |
| 1988. november 16. | Az Észt SZSZK Legfelsőbb Tanácsa kinyilatkoztatja Észtország szuverenitását a Szovjetunión belül, amelyet Moszkva nem ismer el. |
| 1989. augusztus 23. | Az ún. Molotov–Ribbentrop paktum évfordulóján a baltikumi népmozgalmak élő láncot szerveznek több mint 2 millió ember részvételével. |
| 1990. március 11–13. | Az Észt Kongresszus – 850 ezer regisztrált észt állampolgár képviselője – megkezdi az Észt Köztársaság újjáalapítását. |
| 1991. augusztus 20. | Az Észt Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa az Észt Köztársaságot ismét független állammá nyilvánítja, amit a Szovjetunió is elismer (szept. 6.). |
| 1991-től | Az állampolgársági és határkérdés miatt feszült az észt–orosz viszony. |
| 1991. szeptember 17. | Az ENSZ felveszi tagjai közé Észtországot. |
| 1992 | Észtország bevezeti saját konvertibilis valutáját, az észt koronát. Az év folyamán országgyűlési választásokat is tartanak. Jobbközép kormány kerül hatalomra Mart Laar vezetésével. Lennart Meri lesz a köztársasági elnök, akit 1996-ban újraválasztanak. |
| 1994. augusztus 31. | Befejeződik az orosz csapatok kivonása Észtországból. |
| 1997. június 16. | A politikai stabilitásnak és a sikeres gazdasági eredményeknek köszönhetően (több mint 10%-os évi GDP növekedés) Észtországot is meghívják az EU bővítésének első fordulójába. |
| 1999 | A választásokon győztes hármas koalíció élén Mart Laar alakíthat kormányt. |
| 2000. augusztus 7–13. | IX. Nemzetközi Finnugor Kongresszus Tartuban, több mint 1000 résztvevővel. |
| 2001. szeptember 21. | Arnold Rüütelt választják meg Észtország új köztársasági elnökévé. |
| 2002 | Januárban Süm Kallas alakít kormányt. Novemberben Észtország hivatalos meghívást kap a NATO-ba, decemberben pedig az Európai Unióba. |
(Bereczki András)