Környezeti fizika


 
oktatás         Az Atomfizikai Tanszék részt vesz a környezettan és környezettudományi szakok oktatásában a TTK-n, melyet a Környezettudományi Iskola fog össze. Ez egy multidiszciplináris természettudományi témakör. A tanulmányok elsõ felében alapszintû biológiai, kémiai, fizikai és földtudományi ismereteket szereznek a hallgatók, melyet késõbb fejlesztenek tovább komplex látásmódú környezetcentrikus gondolkodásá. A tanszék végzi az alapozó képzésben a fizika oktatását, azon túl felügyeli a Környezeti Fizika elõadást, laboratóriumi gyakorlatot és fizika témájú speciális elõadásokat. A Laboratóriumi Gyakorlatok feladatait az ELTE Kármán Környezeti Áramlási Laboratóriummal és a Békésy György Akusztikai Laboratóriummal (BME) együttmûködésben oldjuk meg.

 
 
Bevezetés a fizikába elõadás (1. és 2. félév 2 óra)
Bevezetés a matematikába  elõadás és gyakorlat (1. félév 3+2 óra)
Informatika  gyakorlat (2. félév 3 óra), Informatika gyakorlat csoportjainak honlapjai

 
 
Környezeti fizika elõadás (6. félév 2 óra) 
Környezetfizikai Laboratóriumi Gyakorlat (6. félév 2 óra) 
       Akusztika, Környezeti áramlások, Radonkoncentráció meghatározása, Talajminták ólomtartalmának meghatározása,
       Közetek radioaktivitása gamma-spektroszkópiával.
Környezetfizikai Módszerek Laboratóriumi Gyakorlat (3 óra)
Sugárzások fizikája Laboratóriumi Gyakorlat (2 óra)
Energia és környezet, specialis elõadás (2 óra)
Radioaktivitás a környezetünkben, speciális elõadás (2 óra)
  Kiss Ádám, Horváth Ákos: Környezeti fizika, jegyzet.

Környezetfizika témájú szakdolgozatok az Atomfizikai Tanszéken 1994-óta: itt.

 
kutatás       Az Atomfizikai Tanszék Nukleáris Környezetfizikai Laboratóriumában környezeti minták radioaktivitásának meghatározására és radioaktivitás segítségével laboratóriumi és terepi körülmények közötti elemmeghatározásra alkalmas módszerek állnak rendelkezésre: 
a-, b-, g-spektroszkópia félvezetõ- és szcintillációs detektorokkal detektorokkal, folyadékszcintillációs spektroszkópia, röntgenfluoreszcencia analízis, levegõ- és vizek radonkoncentrációjának meghatározása. 

 
Radon a környezetünkben 

Az embert erõ természetes radioaktív sugárzások biológiai hatásának 55%-a a radon (222Rn) nemesgáz tüdõbe és a szerveztbe kerülésébõl ered.
Ezért vizsgáljuk lakáslevegõben és ivóvízben a radon koncentrációját, a RAD Lauder Laboratóriummal és az ELTE Magkémia Tanszékkel együttmûködve. A radon geológiai célú információkkal is szolgál, ezért felszín alatti vizek aktivitását is kutatjuk a MÁFI-val együttmûködésben. Forrásvizek, mélyfúrású kutak vagy geológiai fúrások alkalmasak ilyen mintavételre. A radonkoncenráció ismerete támpontot ad a mélyben rejtõzõ rádium és urántartalomról, és arról hogyan vándorotnak ezek az elemek a mélyben. 

 
Talajminták nehézfémtartalma

Iparosodott társadalmunk egyik jól ismert környezeti szennyezõje az ólom. Az ólom és a többi nehézfémek is az egészségre károsak, ezért a koncentrációjukat egy-egy megadott szint alatt kell tartani. A környezeti minták ilyen elemanalízise (az ólmon kívül kadmium, higany stb.) lehetõvé teszi az esetleges szennyezések felfedezését, mennyiségének maghatározását talaj- vagy vízmintákban egyaránt. Laboratóriumunk eddigiekben budapesti levélminták mérése alapján vizsgálta  a város ólomterhelését. 

 
Környezeti minták gammasugárzásának mérése

A környezetünkben természetes módon mindig megtalálható gammasugárzó radioaktív elemek egyik része a vulkanikus eredetû urán, vagy tórium és ezek leányelemei; a másik részét pedig a 40K izotóp alkotja. A környezeti minták g-spektroszkópiájával annak kálium, urán, tórium, rádium (és a bomlási sorban késõbb következõ elemek) koncentrációját lehet meghatározni. Az emberi környezetünkben ezen izotópok építõanyagokban fordulnak elõ legtöbbször, ennek vizsgálatával a lakosokat érõ radioaktív dózis elkerülhetõ.