Annyit hallottam róluk, hogy õrült fickók, akik tévéket zúznak össze. Én is nyugdíjas vagyok, és Ákos is, aki csoporttársam, és a méltán népszerû Persona Non Grata frontembere, és idõnként közremûködik a zenekarban. A legutóbbi Rákbeli koncertre ugyan nehezen adta be a derekát, mert a szakdolgozatát írja, és csak a tizenötödik oldalon tart, (határidõ: márc. 1.) de végül gyõzõtt a józan ész. Azt kicsit furcsának találtam, hogy a Burzsoá az elõzenekar, a fõattrakció pedig Waszlavik Gazember, de mint késõbb kiderült, a Rák menedzsmentje nem tévedett… Ilyenekrõl beszélgetünk a többiekkel, amikor az alapzajban felcsendül az elsõ szám, amely Kádár Jánosnak és az õ olcsó lángosának állít emléket. Dr. Csordás Aurél inkább ordít, mint énekel, de ez így is több, mint elvárható a tudományok alázatos szolgálatában megõszült professzortól. Mindannyian nyugdíjasoknak vannak maszkírozva: Dr. Csordás a szocialista nyugdíjas, Vitéz Benedek Kristóf a Trianon-nyugdíjas, ifj. Sas Endre a hippi beállítódottságú nyugdíjas. A számaik jók, a szövegek szuperjók, (ld. szuper-gyümölcsös) kivéve azt az egy-két esetet, amikor a mocskos beszéd nem jár karöltve a szellemmel. Aki nem ismeri a szövegeket, keresse fel a faber.elte.hu/zene/Burzsoa/burzsoa.htm oldalt a weben. Egyik kedvenc sorom a sok közül: Elvis Presley, a hájas buzi is földobta a talpát - nem bírta a szíve a rock and rollt!!! Ezzel szemben Waszlavik szíve bírta a rockot, illetve a rockosított-népzenésített-lakodalmasított zenét. Megmondom õszintén, amikor bejelentette, hogy következo számunk a Kossuth Lajos azt izente gyimesi dallamokra, vettem a kalapomat. Hazafelé a két zenekar együttes hatására azt énekelgettem, hogy: együtt jártunk a kukoricásbaaa ... H.L.